Málta
21/11/2024
Málta rövid leírás.
- Málta rövid repülési idővel elérhető. - Időjárás: májustól (25-28 fok) októberig (25-28 fok) szinte majdnem biztosan jó időre számítanak, főszezonban jól viselik a párás meleget (kb. 40 fok), a november-március közötti időszakban vállalják a rizikót, hogy megismerkednek a hűvös téli szelekkel és viharokkal, majd pár nap múlva pulóverben kortyolhatják a kávét egy napos teraszon (14-20 fok között ingadozik a hőmérséklet) - Különleges, a megszokott mediterrán nyaralóhelyektől eltérőre vágynak a kultúra sokasága mellett szeretnének bőven gyönyörködni a természeti kincsekben is - Az aktív és passzív pihenést is egyaránt keresik kulináris, zenei programok és sportolási lehetőségek is érdeklik kis távolságokon belül elérnék az ország minden pontját ahol könnyen kommunikálhatnak a helyiekkel angolul és sok esetben olaszul is - Akiket nem zavar, hogy a szigeten zömében sziklás, mély vizes partszakaszok vannak, homokos, lassan mélyülő strand viszont szerény számban. - Málta kicsi, zsúfolt, nyugodt, eldugott helyeket elenyésző alkalommal találunk. - A tenger májustól - októberig fürödhető (22-28 fok közötti hőmérséklettel), kivéve a bátrabbaknak!
Történelmi és földrajzi áttekintő
Ez a Földközi-tengerben fekvő szigetcsoport igazán egyedi ország Európában. Szinte mindenki megtalálja a számításait, legyen szó pihenésről, aktív kikapcsolódásról, a természet vagy a történelmi örökség kereséséről. Málta kb. 90 km-re délre helyezkedik el Szicíliától, és nagyjából 300 km-re Afrikától. Elhelyezkedése miatt mindig is nagy érdeklődésre tartott számot a hódítók körében, hiszen a híd volt ezáltal Európa és Afrika között. A több sziget közül Málta majd Gozo a két legnagyobb, a kb. 530 000 fős lakosság is ezeken a szigeteken él (Gozo-n csak 30 000-en nagyságrendileg). Következik Comino és Cominotto, ahová a nyári időszakban érdemes átlátogatni, hiszen főbb látnivalója a kristálytiszta, türkiz színéről híres Kék Lagúna. A Szent Pál és Filfla szigetek a legkisebbek. A legmagasabb pont 260 m körül a Dingli szikláknál helyezkedik el, innen lélegzetálló a kilátás, előttünk csak a nagy kékség.. A főváros Valletta, mely a híres alapító nagymesterről kapta a nevét 1566-ban a nagy török ostromot követően. Méreteit illetően ne gondoljuk, hogy a 27 km-es légvonalbeli hosszúság és 14 km-es szélesség olyan gyorsan átszelhető, a közlekedés mediterrán stílusban történik… Két hivatalos nyelv a máltai (sémi nyelv, latin betűkkel írják, hangzásában nagyon hasonlít az arabra) és az angol, valamint az olasz is igen használatos. Málta és Szicília összeköttetését fizikai értelemben is több bizonyíték alátámasztja, kb. 15 000 évvel ezelőtt váltak külön. A történelem 7-8000 évre tekint vissza, az első lakosok Szicília felől érkeztek, barlangokban élő emberek voltak. A megalitikus (mega=nagy, litos=kő) avagy neolitikus-kőkorszakbeli templomépítmények a termékenység istennőinek szobrait őrizték, és közösségi, találkozóhelyekként is funkcionáltak. Az ekkor élő emberek hittek a lélekvándorlásban is, vallásukra a termékenység kultusz volt jellemző. A romok ma a Világörökség listáján szerepelnek. A következő hódítók a főníciaiak voltak, nagy kereskedő és hajós népek lévén szívesen telepedtek le a térségben. A pun háborúk során Málta is a Római Birodalom része lett, ekkor történt Pál apostol hajótörése is, aki megtérítette a helyieket, így Málta az első keresztény szigetté vált Európában. A Római Birodalom kettébomlása után bizánci uralom következik, majd a 9. századtól az arabok hódítják meg a térséget. A már régebben létező Melita (vagyis „mézes”) város helyén felépítik Mdina várfalait, mely a 16. századig fővárosként is funkcionál. Ez a középkori hangulatú város ma is kellemes séták helyszíne. A normannok, spanyolok uralma után a lovagrend időszaka következik. V.Károly adományozza a szigeteket a 11. századi Szentföldön alapult rendnek. Ez hosszú és igen fontos időszak, 1565-ben a törökkel kell szembenézniük az új lakosoknak a helyiekkel szövetkezve, de győzelmüket követően új fővárost is építenek, melyet Jean de La Vallette nagymester után Vallettának neveznek el. A lovagok 270 éven át élnek itt, majd a franciák űzik ki őket, és az utolsó hódítók az angolok lesznek. 150 éves angol gyarmati időszak után 1964-ben Málta függetlenné, majd 1974-ben köztársasággá válik. 2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz, és 2008 óta az euró a hivatalos fizetőeszköz. BEUTAZÁSI SZABÁLYOK Málta ez Európai Unió tagja, ezért magyar állampolgárok érvényes útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal utazhatnak. PÉNZVÁLTÁS Málta 2008 januárjától az euró övezet tagja, így ma már csak a közös európai fizetőeszköz használható a régi máltai líra helyett. Eurót érdemes még az utazás előtt itthon váltani, mert odakint kedvezőtlenebbül váltanak. A magyar bankkártyák gond nélkül használhatók odakint, a banki jutalékokról azonban célszerű indulás előtt a banknál érdeklődni. INTERNET Internet használatra a nyelviskolákban is van lehetőség, de rengeteg internet kávézó is található a frekventáltabb turista helyeken. KOMMUNIKÁCIÓ A máltaiak vendégszerető, barátságos emberek, ám nem szeretik, ha a turisták igényeihez kell alakítaniuk életüket. Szeretik a turistákat és szeretnek velük beszélgetni is. Máltán hivatalos nyelv az angol, így a kommunikációval nincs gond. VÍZ A vezetékes víz enyhén sós, fogyasztásra nem ajánljuk. Helyette palackozott víz fogyasztása ajánlott. SEGÉLYHÍVÁS Rendőrség: 191, Mentők: 196. Ingyenesen hívható. ELEKTROMOS ÁRAM Feszültség: 220-240 Volt, adapter szükséges. KÖZLEKEDÉS Máltán a közlekedés az angolszász közlekedés alapján, baloldali. Az utak keskenyek, célszerű óvatosan vezetni. BUSZ ÉS TAXI A máltai buszhálózat jól kiépített, buszközlekedéssel a sziget minden fontosabb települése elérhető. A fő buszpályaudvar La Valletta-ban található, a városkapun kívül. A helyi busztársaság buszai könnyedén felismerhetők jellegzetes narancssárga színükről. A járatok többsége a fővárosból indul és a sziget legtávolabbi pontjai is elérhetők 1 órán belül. Taxi a hazaihoz képest drágább, ezért érdemes a tarifát a sofőrrel előre megbeszélni. KOMPKÖZLEKEDÉS A komp fél óránként indul Cirkewwa-ból Gozo és Camino szigetére. Jegyelővétel nem szükséges. HELYI PIACOK, BOLHAPIAC Máltán nincsenek nagy áruházak, csak egy nagyobb bevásárlóközpont van Florianában. A legtöbb üzlet kicsi és egyfajta árut forgalmaz. Vásárolhatunk üzletekben vagy szabadtéri piacokon, azonban alkudozni ne próbáljunk, az ott nem divat. Sok településre jellemző a heti szabadtéri piac és a szűk utcákban megbúvó apró boltok. A legjelentősebb heti piac a vallettai Városkapunál, a buszvégállomáson működik, minden vasárnap délután 1 óráig tart nyitva. A sziget keleti felének szép halászfalujába, Marsaxlokk-ba szintén délelőtt érdemes ellátogatni, mert a kikötő az árusoktól hemzseg és az ideiglenesen felállított sátrak alatt minden megtalálható, ami Máltán csak létezik. NYITVA TARTÁS A máltai boltok heti hat napon tartanak nyitva, általában 9-19 óráig. A legtöbbjük délután 14.00 és 16.00 között azonban zárva tart. Vasárnap szintén minden zárva. A nemzetközi márkák néhány fajtája is kapható, de érdemesebb a helybéli termékek közül választani
Amit mindenképp érdemes megkóstolni
- Pastizzi – leveles tésztás péksütemény, ricotta túróval, vagy borsókrémmel töltve, kapható a pastizzeria-kban, melyekbe lépten nyomon belebotlunk, utcára nyíló üveges pultos „pékségek” - Aljotta – halleves - Málta nyúlfogás - Sajtok – nagy kedvencem gbejna néven fut az élelmiszer üzletekben, egyesével csomagolt tenyérnyi finomság - Édességek fügével, datolyával töltve, nougatok - Helyben termelt zöldségek és gyümölcsök - Likőrök (kaktuszfüge, gránátalma, szentjánoskenyérfa, mandula, citrom, füge) borok (neves borászatok Marsovin és Delicata), sör (Cisk, BlueLabel) és Kinnie üdítő Piacok Máltán: Valletta – naponta, a Parlamenttel szemben Zurrieq – csütörtökönként Marsaxlokk – naponta 15-16 óráig, nagy hal, zöldség és gyümölcspiac vasárnaponként 13 óráig Ta Qali – kedd, szombati napokon, termelői piac Rabat – vasárnap Birgu (Vittoriosa) – kedd Qormi – szombatonként Birkirkara – szerda és péntek Fesztiválok, ünnepek Máltán Lássuk az állandó ünnepeket, legjellemzőbb rendezvények sorát: Jan. 1. Újév, minden múzeum zárva tart, tömegközlekedés időszakosan leáll. Febr. 10. Szent Pál hajótörésének ünnepe (i.u. 60-ban történt) Febr. vége-március eleje minden évben a karneváli időszak Márc.19. Szent József festa Márc. 31. Szabadság napja (1979. az utolsó angol katona távozik a szigetről) Húsvét – Nagypéntek és vasárnap (több helyen körmenet ezeken a napokon, a Mosta-i az egyik leglátványosabb) Máj.1. A munka ünnepe Ekörüli napokban Valletta-ban Tűzijáték Fesztivál, Mgarr-ban Eper Fesztivál Máj. vége-jún. eleje Earth Garden Festival, világzenei és kulturális találkozó, mini Sziget 😊 Jún.7. Sette Giugno, 1919-ben a fellázadt máltai tömegbe lőnek az angol katonák, 4 ember elhunyt. Jún.29. Szent Péter és Pál, Buskett Gardens, L-Imnarja piknik Július eleje Isle of Malta, ingyenes MTV nagykoncert Júliusban több helyszínen borfesztiválok Aug. eleje Ta Qali sörfesztivál Aug.15. Nagyboldogasszony ünnepe, számos tűzijáték és festa Szeptemberben bor, sajt, kenyér és olíva fesztivál Qormiban Szept.8. Győzelmes Miasszonyunk ünnepe Szept.21. Függetlenség napja, 1964. angol gyarmati időszak után Október eleje Valletta-ban Notte Bianca, „múzeumok éjszakája”, életre kel a város Október közepe Birgufest, gyertyaünnep (Vittoriosaban) Dec. 8. Szeplőtlen fogantatás Dec.13. Köztársaság napja, 1974. Dec.25. Karácsony Nagypénteken, dec.25 és jan.1 minden múzeum zárva! A többi ünnepnapon általában nyitva tartanak a látnivalók, de a Covid helyzetre való tekintettel érdemes mindig tájékozódni.
Szállások.
Szállások ügyében kérem keressen bizalommal, repülőjegyet a Wizz air vagy a Ryanair oldalán foglalunk, ha a kedves ügyfél nem önállóan szeretne foglalni. Erdei Sándor Telefon: - + 36 30 059 5278 - + 36 30 732 3894 Email: mindenaminyaralas@gmail.hu Transzfer, Magyar nyelvű hivatalos idegenvezető és fakultatív programok után is érdeklődhetnek elérhetőségeimen. Málta történelme. Málta körülbelül i. e. 5900 óta lakott. A Földközi-tenger közepén elhelyezkedő fekvése történelmileg nagy stratégiai fontosságot tulajdonított neki, mint haditengerészeti támaszpontnak, ahol a szigetkért megküzdő hatalmak egymás után uralták Máltát, köztük a föníciaiak, a karthágóiak, a rómaiak, a görögök, az arabok, a normannok, az aragóniaiak, a Szent János lovagok, a franciák és a britek. 316 km2-es területén élő kb. 516 ezer lakosával Málta terület szerint a világ tizedik legkisebb országa és az ötödik legsűrűbben lakott önálló ország. Fővárosa Valletta, amely terület és népesség szerint is a legkisebb nemzeti főváros az Európai Unióban. Az Eurostat 2020-as adatai alapján a nagyvárosi terület a fő és legnagyobb sziget, Malta egészét lefedi, aminek lakossága 480 ezer fő; valamint az ENSZ, az Európai Területfejlesztési és Kohéziós Megfigyelő Hálózat és az Európai Bizottság szerint Málta teljes területe egyetlen városi régiót alkot. Máltát egyre gyakrabban városállamként emlegetik, és a nagyvárosokra és nagyvárosi területekre vonatkozó listákban is szerepel. Málta 1813-ban brit gyarmattá vált, amely hajók állomásaként és a brit földközi-tengeri flotta főhadiszállásaként szolgált. A második világháború alatt a tengelyhatalmak (Németország, Olaszország) ostrom alá vették, és a szövetségesek (Egyesült Királyság) fontos bázisa volt az észak-afrikai és a földközi-tengeri hadműveletek számára. A brit parlament 1964-ben fogadta el a Máltai Függetlenségi Törvényt, amellyel az ország Málta Államként függetlenné vált az Egyesült Királyságtól, II. Erzsébet brit királynő viszont maradt az uralkodó. Az ország 1974-ben vált köztársasággá. Függetlenné válása óta tagja a Nemzetközösségnek (főként egykori brit gyarmati területek szövetsége) és az Egyesült Nemzetek Szervezetének; 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, 2008-ban pedig az euróövezet része lett. Máltán az ókereszténység ideje óta élnek keresztények, bár az arab uralom alatt túlnyomórészt iszlám vallású volt, akkoriban a keresztényeket megtűrték. A muszlim uralom Málta I. Roger szicíliai gróf által vezetett normann inváziójával ért véget 1091-ben. Ma a katolicizmus az államvallás, de Málta alkotmánya biztosítja a lelkiismereti szabadságot és a vallási istentiszteletek szabadságát. Málta gazdasága nagymértékben függ a turizmustól, így az ország mediterrán turista célpontként népszerűsíti magát Európa többi részéhez képest melegebb éghajlatával, számos területtel a kikapcsolódáshoz vagy feltöltődéshez, valamint építészeti és történelmi emlékekkel, köztük három UNESCO világörökségi helyszínnel: a Ħal Saflieni-i hipogeummal (föld alatti építmény), Vallettával és hét megalitikus (nagy kövekből épült) templommal, amelyek közül néhány a világ legrégebbi épületei között szerepel.
