Montenegró
21/11/2024
Montenegróról.
Montenegró európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Meredeken leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Kotori-öböl (régi nevén Cattarói-öböl). A montenegrói part az Adriai-tenger délkeleti részén helyezkedik el, Horvátország és Albánia között. 260,2 km hosszú, melyből a szárazföldi part hossza 249,1 km, a szigetek partvonalának hossza: 11,1 km. A tenger gyorsan mélyül, az Adria legmélyebb pontja Montenegró partjai előtt található, 1280 m. A parttal szinte párhuzamosan a Dinári-hegység magas vonulatai követik egymást észak–déli irányt követve sorrendben: a Njegoš, a Golija, a Durmitor, a Ljubisilja és a Javorje, ettől délre az Orjen, a Lovćen, a Maganik, a Sinjajevina, majd a Komovi-hegység és a Prokletije, valamint a Rumija. Az északi vonulatok egyúttal a Dinári-hegység és egész Montenegró legmagasabb csúcsai. Legmagasabb pontja a Prokletije hegységben, Plav község területén levő 2534 méteres Zla Kolata csúcs. Központi masszívuma a Durmitor, legmagasabb pontja a 2523 m magas Bobotov Kuk csúcs. Síkvidék igen kevés akad az országban, mindössze a Shkodrai-tótól északra, illetve a Nikšići-mezőségen található nagyobb összefüggő sík terület. Montenegró (avagy Crna Gora/fekete hegy) kis balkáni ország az Adriai-tenger partján. Montenegró a volt Jugoszlávia része, Albániával, Szerbiával, Bosznia és Hercegovinával, valamint Horvátországgal határos. Mindössze 13 812 négyzetkilométeres a területe, és 626 ezres a lakossága (2024-es becslés). A lakosok 74 százaléka ortodox keresztény, 17 százaléka muzulmán. Montenegró fővárosa: Podgorica. A hivatalos nyelv a montenegrói, ami valójában majdnem ugyanaz, mint a szerb, a horvát és a bosnyák. A montenegróiak többet használják a latin betűket, mint a cirillt. Érdekes módon Montenegróban az euró a fizetőeszköz, holott nem teljesítette a szigorú pénzügyi feltételeket. Magyar állampolgároknak nem kell vízum a Montenegróba való beutazáshoz. Útlevél- és személyi igazolvány ellenőrzés van. A magyar utazókat elsősorban a montenegrói nyaralás lehetőségei érdeklik. A két legjelentősebb nyaralóhely: Budva és Becici. Montenegró 293 kilométeres partszakaszából kb. 73 kilométeres szakasz strandolásra ilyen-olyan mértékben alkalmas. Van azért a nyaraláson kívül kulturális látnivaló is. Kotor erődítményes város és külön Perast, egy gyönyörű kis falu az UNESCO világörökségének a részei. A Kotor-régió természeti és kultúrtörténeti értékei az UNESCO világörökségének a részét képezik. A Durmitor nemzeti park az UNESCO természeti világörökségének a része. Nagyon szép az Ostrog szerb ortodox kolostor. Montenegróban jó a közbiztonság. 2024. július: 1 liter benzin: 1,50 euró körül Csapvizet nem szabad inni!!!! A kora középkorban a mai Montenegró területén három fejedelemség helyezkedett el: Duklja, amely nagyjából megfelel a déli felének, Travunia nyugaton és Raška északon. A 14. és a 15. században a térséget Zetának nevezték. A Montenegró elnevezést a 15. század végétől használják. Miután oszmán fennhatóság alá került, Montenegró 1696-ban a Petrović-Njegoš-ház uralma alatt nyerte vissza függetlenségét. Montenegró függetlenségét a nagyhatalmak az 1878-as berlini kongresszuson ismerték el. 1910-ben az ország királysággá vált. Az első világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlását követően Szerbia és Montenegró együttesen államszövetséget alkottak. A 2006 májusában tartott függetlenségi népszavazást követően Montenegró kinyilvánította függetlenségét és a konföderáció békésen feloszlott. A lakosság 42,88%-a a szerb, 36,97%-a a montenegrói, 5,27%-a az albán és 5,33%-a a bosnyák nyelvet tartja anyanyelvének.[mikor?] Az ország nemzeti nyelvének ugyan a montenegróit nevezi meg alkotmányában, de számos magát montenegrói nemzetiségűnek valló személy szerbnek tekinti az anyanyelvét. Ráadásul a montenegróit elég kérdéses ténylegesen külön nyelvnek venni, hisz kevés különbség van közte és a szerb között. Vallás: ortodox 72% muszlim 19% katolikus 3,4% ateista, agnosztikus 1,3% az elenyésző maradék egyéb. Montenegró 240 kilométeres tengerpartja régóta turisztikai célpont. Vonzó tájak, festői régi kőházak és strandok vonzzák a hazai és külföldi turistákat. A 2010-es évek végén Montenegró GDP-jének több mint 20%-át adja, és évente háromszor annyi látogatót vonz, mint az ország teljes lakossága A háború előtti Jugoszlávia királyainak nyári palotája volt Miločer közelében, és a háború utáni rezsim Sveti Stefan ősi halászfaluját luxusüdülőhellyé változtatták.[11] Ulcinj – amelynek építészetére görögök, bizánciak, velenceiek és ázsiaiak voltak hatással – szintén fontos turisztikai célpont.[11] Kiemelkedő szépségű tengerparti üdülőhelyei: Budva, Sveti Stefan, Herceg Novi és a Kotori-öböl, Tivat, Ulcinj. Történelmi és kulturális fővárosa Cetinje. Autóbérlés praktikus, a tömegközlekedés kicsit kezdetleges, transzfer vagy taxi, ha autóbérlés nem jöhet szóba. Bérelt autóval viszont sok helyre eljutunk, viszont csak gyakorlott sofőröknek javaslom, mert elég kaotikus a közlekedési stílusuk az Albánoknak. :D Szállás, Apartman ügyében kérem keressen bizalommal, repülőjegy Wizz Airen keresztül foglalunk (közvetlen járat), vagy esetleg sajátgépjárművel való utazás lehetséges még. Autóbérlés nyaraláshoz. opció alatt, továbbjutva, Albániába tud autót bérelni online előre. Erdei Sándor Telefon: - + 36 30 059 5278 - + 36 30 732 3894 Email: mindenaminyaralas@gmail.hu
További információk.
Montenegró egy kis ország a Balkánon, a természeti és a társadalmi kontrasztok mindig vonzották az ide látogató turistákat. Az országot különböző irányból érkező hatások érték, sokfajta hódító nép érkezett, felépítették a kultúrájukat és továbbálltak, itt hagyták az utókornak öröküket. Montenegróban különleges egységet képez a civilizációk találkozása a legrégebbi idők óta. A két világ találkozásának határa Kelet és Nyugat, az országban megtalálható mindkét világ kultúrájának nyomai, Velence, az iszlám, valamint Ausztria hatása. A legnagyobb hatás mégis a szlovén kultúrának köszönhető, a Vojisavljević, Nemajić, Balšić, Crnojević és a Petrović dinasztiáknak A két legnagyobb útvonal Montenegró az Adriai főútvonal Herceg Novitól Ulcinjig, és a másik főútvonal pedig Petrovac-Podgorica-Kolašin-Bijelo Polje-Szerbia határa (összeköti a köztársaság északi és déli részét). A nyári hónapokban forgalmas a Šćepan Polje-Nikšić-Podgorica útvonal, valamint a Herceg Novi-Trebinje útvonal is, amely Montenegrót összeköti Bosznia-Hercegovniával. Jelentős a Budva-Cetinje-Podgorica útvonal is, mert a déli részt összeköti a székvárossal és a fővárossal. Montenegróban két nemzetközi repülőtér van, a podgoricai és a tivati. A Golubovci-Podgorica repülőtér Podgorica központjától 12 km fekszik, Budvától 62 km, Bartól 65 km, Kolašintól 80 km és Žabljaktól 170 km. A Tivat repülőtér Tivat központjától 4 km-re van, Budvától 20 km, Herceg Novitól 20 km, Bartól 58 km, Ulcinjtól 73 km és Podgoricától 80 km. Információk: 082 671 337, 671 894 Montenegró nemzeti légitársasága a Montenegro Airlines, mely menetrendszerinti járatokat üzemeltet mind Podgorica, mind Tivat légikikötőjéből többségében Nyugat-Európa és a Balkán főbb városaiba. Az utas- és teherszállító komphajók rendszeresen közlekednek a következő vonalakon: Bar-Bari, Bar-Ancona-Bar. A Lepetani – Kamenari hazai vonalon utasszállító komphajó közlekedik (nyári idényben a komphajó non-stop közlekedik). Bar a fő tengeri kikötője. További kikötők: Budva, Kotor és Zelenika. A fő vasútvonal Montenegróban a Bar-Podgorica-Belgrád vonal. Van még két elágazás: Podgorica-Nikšić és Podgorica-Skadar (Albánia).
